A tudomány mai ismeretei szerint csupán egyetlenegy embercsoport mentes a ráktól.
Ez a teljes immunitást élvező kis közösség a hunza törzs Kasmír északnyugati hegyvidékén, s tagjai híresen hosszú életűek.
A hunza népcsoport tagjait nem sújtják az úgynevezett civilizációs betegségek:
szívbetegségek
vérnyomás problémák
daganatos megbetegedések.
A nőknél ismeretlen a klimax, a férfiak még 90 éves korukban is nemzőképesek.
A fehér hunokat, Attila hunjainak rokonait nevezik hunzáknak.
A mindössze 14 ezer főt számláló nép a Himalája hegyei között,
zárt völgyekben él, melyeket csak igen magas hágókon át, nehezen lehet megközelíteni. A Hunza-völgy Kína, Tadzsikföld és Pakisztán határán húzódik, ahova még nem jutott el a civilizáció romboló hatása. Több ezer éves földrajzi elszigeteltségüknek köszönhetően a hunzák egészséges és természetes életszokásokat követnek.
Egy világszerte nagyra becsült brit sebész és orvos, Dr.Robert McCarrison ezt írta az amerikai orvosszövetség újságjának 1922. január 7-i számában:
"A hunzáknál nincs ismert rákos eset."
A brit orvos főleg a Gilgit zóna szokásait írta le Észak-India egyik tartományában, Észak-Kasmírban.
Híressé azonban az tette, hogy fölfedezett egy népet - a hunzákat -, melynek nem voltak orvosaik és kórházaik, fiai mégis 100 éves átlagéletkort értek el, tökéletes életerőben és jó egészségi állapotnak örvendve.
7 évig tanulmányozta őket,
s az akkori világ egyetlen népbetegségét sem fedezte fel náluk.
A 90-110 év közötti lakosok vizsgálata során kiderült, hogy vérnyomásuk, koleszterinszintjük és szívműködésük normális.
Életerejük titkát egyedül táplálkozási szokásaikban találta meg.
A hunzák a zöldségeket és gyümölcsöket, gabonaféléket, a tejet és tejtermékeket főzés nélkül fogyasztják, húst pedig csak igen ritkán esznek. Egyáltalán nem használnak hántolt (fehér) rizst, cukrot és sót, a szintetikus táplálékokról még csak nem is hallottak.
Minden utazó említést tesz a hunzák hatalmas sárgabarack-ligeteiről, amelynek gyümölcsét az év minden szakában fogyasztják.
A magját nem dobják el, hanem a napon megszárítják, s elteszik télire. Naponta 30-50 barackmagot esznek meg. Ebből préselnek olajat, amellyel sütnek-főznek, s még kozmetikumként is használják.
Minden utazó említést tesz a hunzák hatalmas sárgabarack-ligeteiről, amelynek gyümölcsét az év minden szakában fogyasztják.
A magját nem dobják el, hanem a napon megszárítják, s elteszik télire. Naponta 30-50 barackmagot esznek meg. Ebből préselnek olajat, amellyel sütnek-főznek, s még kozmetikumként is használják.
A hunzák egyik jellegzetessége a ténylegesnél 15-20 évvel kevesebbnek látszó életkor.
A hunzák ivóvize hegyi gleccserek olvadásából keletkező patakokból származik.
Ez a víz tele van a kőzetekből kioldott ásványi anyagokkal.
Az ásványi anyagokban dús vizet a növények is felveszik.