Népek, akik nem ismerik a rákot

Mit tegyünk, hogy ne kapjunk rákot?
Hogyan éljünk?


Lehetnek feltételezéseink, ezeket ki is próbálhatnánk.

De van ettől egy egyszerűbb megoldás is...


Vegyük sorra azt, hogy mit csinálnak másként azok a népcsoportok, akik nem betegszenek meg rákban.  


MIÉRT ismeretlen a rák bizonyos népek körében?


1. "Más a genetikájuk, ezért ellenállóbbak a rákkal szemben" - érvelnek sokan.

Az élet megcáfolta ezt a kijelentést, ugyanis ezen népcsoportok ( hunzák, abházok, okinawaiak ) közül sokan kerültek civilizált körülmények közé és ők ugyanolyan esendőek, ugyanolyan %-ban kapnak rákot, mint mi.


2. A rák előfordulása a nullával egyenlő, mert...

Az okinawai japánok közül sokan bekerültek a Guiness rekordok könyvébe, a hosszú életük miatt. Sőt, az előrehaladott koruk ellenére 20-30 évvel fiatalabbnak néznek ki, mint valójában.

Dr Albert Schweitzer ( világhírű missziós orvos ) leírásiból is tudjuk, hogy Afrikában találkozott olyan törzsekkel, akiknél több évtizedes orvosi munkája során nem találkozott egyetlen rákos esettel sem.

A legtöbb információval azonban a hunzák szolgálnak.
A hunzákat tanulmányozták a legtöbbször Pakisztánban, a Karakorumban.
Robert McCarrison, az elismert brit sebész és orvos és Dr Allen E. Benik, szemorvos ( a kutatóútjáról A hunzák földje -Hunza Land - Whitehorn Publishing Co., 1960- címmel írt könyvet ), 60 éven keresztül tanulmányozták ezt a népcsoportot.

60 év alatt nem találtak egy rákos beteget sem!

A hunza népcsoport tagjait nem sújtják az úgynevezett civilizációs betegségek: szívbetegségek, vérnyomás problémák, daganatos megbetegedések. 
A nőknél ismeretlen a klimax, a férfiak még 90 éves korukban is nemzőképesek.

Dr. Mccarrison a következőket írta az amerikai orvosszövetség újságjának 1922. január 7-i számában:

"A hunzáknak nincsenek orvosaik és kórházaik, fiaik mégis 100 éves átlagéletkort érnek el, tökéletes életerőben és jó egészségi állapotnak örvendve.”  



Mi volt a jellemző ezeknek az embereknek az életmódjára?

A hosszú életű fehér hunok ivóvize hegyi gleccserek olvadásából keletkező patakokból származik. Ez a víz tele van a kőzetekből kioldott ásványi anyagokkal, szinte fehér tőlük, ezért a hunzák a hegyek tejének is nevezik. Az ásványi anyagokban dús vizet a növények is felveszik és a leveleikben a felszínre hozzák.



A megfigyelések alapján a legszembetűnőbb az volt, hogy olyan mennyiségben fogyasztottak vitaminokat, ásványi anyagokat és nyomelemeket a táplálékukon keresztül, amelyet ha megnéznénk a különböző hivataloknak az ajánlásaiban, a KÁROS kategóriába sorolnák. Ugyanis az RDA (Recommended Dietary Allowance - Ajánlott napi táplálékbevitel ) táblázattól eltérően, az általuk naponta elfogyasztott ásványi anyag mennyisége több százszorosa annak, amit a nyugati civilizációkban javasolnak az orvosok.

( Dr. Allen E. Banika, Hunza Land című könyvében leírta, hogy a hunza felnőttek 50 gramm protein, 36 gramm növényi zsiradék és 354 gramm szénhidrát elfogyasztásával valamivel több, mint 1900 kalóriát vesznek magukhoz naponta. Az összehasonlítás kedvéért: egy átlag amerikai napi energia-bevitele 3300 kalória, 100 gramm fehérje, 150 gramm zsír.)
Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy  az RDA ajánlott napi beviteli mennyisége egy vitaminból nem elegendő. Ez az a mennyiség, amellyel a szervezetünk egy ideig nem fog betegségtüneteket mutatni.


Minden olyan nép esetében, ahol a rák előfordulási aránya nulla, 
egyértelműen megfigyelhetjük, 
hogy olyan táplálékot fogyasztanak, 
amely rendkívül gazdag értékes tápanyagokban.


Összegzésképpen azt mondhatjuk, hogy ez a biztos recept arra vonatkozólag, hogy megelőzzük a rákot.